A féléves gyermeket nevelő anyák általános egészsége mellett a dohányzási és alkoholfogyasztási szokásaikat is megvizsgáltuk. Három hónappal a várandósság előtt az akkor még csak jövendőbeli anyák harmada (34,2%) dohányzott. A várandósság első hónapjában még több mint ötödük (22,3%), a várandósság negyedik hónapját követően pedig minden 6. kismama (16,3%). A féléves gyermeket nevelő anyák csaknem negyede (24%) cigarettázott, a többségük naponta. Azonban picit több mint negyede (26,3%) az anyáknak a szülés után leszokott a dohányzásról.

A dohányzási szokások társadalmi-gazdasági meghatározottsága igen jelentős. A fiatal, kis településen élő, alacsony iskolázottságú, anyagi nehézségekkel küzdő, sok gyereket nevelő, illetve a nem a házastársukkal élő anyák között kiemelkedően magas a napi rendszerességgel dohányzók aránya. A legnagyobb különbséget iskolai végzettség szerint találjuk: míg a diplomás anyák elenyésző kisebbsége (2,6 százalék), addig a legfeljebb 8 osztályt végzetteknek több mint fele (52,3 százalék) dohányzik minden nap.

A dohányzási szokások mellett azt is megvizsgáltuk, hogy a féléves gyermekek mennyire vannak kitéve a káros dohányfüstnek. Szerencsére a féléves gyermekek túlnyomó többsége (91,7 százalék) egyáltalán nincs kitéve a passzív dohányzás ártalmainak, ugyanakkor 8,3 százaléknál fordul elő, hogy olyan helyiségben tartózkodnak, ahol valaki dohányzik – közülük 1,5 százaléknál ez napi rendszerességgel történik.

Az anyai alkoholfogyasztási szokásokat illetően azt láthatjuk, hogy nagyon alacsony a rendszeresen alkoholos italokat fogyasztók aránya. Az anyák háromnegyede (75,3 százalék) teljesen absztinensnek vallja magát. A féléves gyermeket nevelő nők mindössze 0,1 százaléka állította, hogy naponta iszik valamilyen alkoholos italt, míg további 3,5 százalék azt, hogy heti rendszerességgel. A terhesség alatti fogyasztási szokásokhoz képest úgy tűnik, hogy a gyermekvállalás lényegesen csökkentette az alkoholfogyasztási gyakoriságot (a dohányzás esetében is történt némi csökkenés, de az alkoholfogyasztásnál szembetűnőbb a változás).

Az alkoholt soha nem fogyasztók nagyobb arányban fordultak elő a fiatal, alacsony iskolázottságú, rosszabb anyagi helyzetben lévő, kisebb településen élő, több gyermeket nevelő anyák körében. Ugyanakkor a magukat rossz egészségűnek tartók alacsonyabb arányban (65,9 százalék) voltak absztinensek, mint a jó szubjektív egészségűek (75,1 százalék).

Ahogy az az eredményekből is látható, a társadalmi-gazdasági tényezők nem elhanyagolhatóak, ha a káros szenvedélyekről van szó. Jellemzően az alacsony iskolai végzettségűek és a rosszabb anyagi helyzetben lévők hajlamosabbak élni az olyan egészségkárosító szokásokkal, mint a dohányzás és az alkoholfogyasztás.

Az egészségkárosító magatartásformák mellett az életmóddal kapcsolatban az anyák alvási szokásait is elemeztük gyermekük féléves korában. A csecsemőt nevelő anyák átlagosan 6,7 órát tudnak aludni éjszakánként, csaknem felük (46,9 százalék) alszik kevesebb mint 7 órát, és vannak (1,5 százalék), akik kénytelenek beérni legfeljebb 3 órás pihenéssel. Mindemellett az éjszakai alvás többnyire megszakításokkal történik: átlagosan 2,5 alkalommal ébrednek fel az anyák éjszakánként.

Az anyák életmódjáról és a féléves adatfelvételi szakasz további eredményeiről a „Csecsemőkor Magyarországon - Jelentés a Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat 2. hullámáról” című kutatási jelentésünkben olvashatnak bővebben.