A gyermekek egészsége

Amikor kutatásunk második adatfelvételi hullámában felkerestük a féléves gyermekeket nevelő családokat, akkor kíváncsiak voltunk a gyermekek általános egészségi állapotára, illetve arra is, hogy milyen gyakorisággal fordulnak elő körükben az egyes veleszületett vagy később jelentkező betegségek.

Összességében, az anyák megítélése szerint a hathónapos gyermekek jelentős többségének (96,9 százalék) jó, vagy nagyon jó az egészsége. A rossz egészségűnek ítélt gyermekek aránya kevesebb, mint fél százalék.

A gyermekek túlnyomó része tehát jó egészségnek örvend, nagy különbségekről nem beszélhetünk, akár az anyák társadalmi hátterét, akár a gyermekek egyéb háttérjellemzőit vizsgáljuk ebből a szempontból. Az egyetlen jelentős eltérést az anyák anyagi helyzete jelenti: azoknak a gyerekeknek, akiknek a családja nagy nehézségek árán tud csak kijönni a jövedelméből, csupán 86,6 százaléka tartozik a jó egészségűek közé, míg a legjobb anyagi helyzetben lévő családok esetében ez az arány 98,4 százalék.

Ha az egyes betegségek előfordulását vizsgáljuk, akkor azt láthatjuk, hogy az egyébként egészségesnek tartott gyermekek egy részének volt már valamilyen egészségproblémája. A gyermekek valamivel több, mint negyedénél fordult már elő egy (22,8 százalék) vagy akár több (5,8 százalék) betegség vagy veleszületett rendellenesség féléves koráig.

A leggyakrabban említett probléma a megkésett mozgásfejlődés, amely a gyermekek 5,3 százalékánál jelentkezett, továbbá hasonló arányban (5,1 százalék) fordult elő az ekcéma. A csípőproblémák, csípőficam 4,2, míg az ételallergia 3,4 százaléknak okozott gondot. Bár az általános egészségi állapotnál nincs különbség a fiú- és lánygyermekek között, egyes konkrét betegségek esetében láthatunk eltérést. A fiúknál nagyobb arányban fordult elő a megkésett mozgásfejlődés, az ekcéma, az asztma, az ételallergia és a túl nagy súlynövekedés. A lányoknál viszont gyakoribb volt a csípőprobléma, a szívrendellenesség és a túl kicsi súlynövekedés.

A féléves gyermekek közül minden hetedik volt már kórházban. Nem meglepő módon a koraszülött, illetve a kis születési súllyal világra jött gyermekek gyakrabban kerültek kórházba a szülés után: másfélszer akkora arányban, mint a normál súllyal, illetve időre született kortársaik. A szociodemográfiai háttér is befolyásolta a gyerekek kórházba kerülését, a fiatal, alacsony iskolai végzettségű, rossz anyagi helyzetű, illetve pár nélküli anyák gyermekei nagyobb eséllyel szorultak kórházi kezelésre.

A kórházi kezelések okai sokrétűek: gyakoriak többek között a vírusfertőzések, az elhúzódó magas láz, az asztmaroham vagy egyéb légúti problémák, a hasmenés, a hányás, a kiszáradás, a sárgaság, a tüdőgyulladás, a táplálási-súlygyarapodási problémák, illetve a sérülések, balesetek. 

A gyermekek egészségéről és a féléves adatfelvételi szakasz további eredményeiről a Csecsemőkor Magyarországon - Jelentés a Kohorsz ’18 Magyar Születési Kohorszvizsgálat 2. hullámáról című kutatási jelentésünkben olvashatnak bővebben.