Összeségében megállapítható, hogy a várandósok 42,5 százaléka gyermeke két és hároméves kora között (átlagosan a gyermek 29-30 hónapos korában) tervez visszatérni a munkaerőpiacra. 3,2 százalékuk már születendő gyermeke féléves kora előtt visszamenne dolgozni, 4,2 százalék féléves és egy éves kora között, 29,6 százalék egy és kétéves kora között, 5,2 százalék pedig gyermeke hároméves kora után. A megkérdezettek 5,4 százaléka gondolta úgy, hogy gyermeke megszületése után már nem fog dolgozni, 10 százalék pedig bizonytalan volt a kérdést illetően.

A munkavállalás tervezett idejének esetében fontos szerepe van annak, hogy az anya hányadik gyermekét várja. Megállapítható, hogy a legalább negyedik gyermeküket várók körében a legnagyobb a munkavállalást nem tervezők aránya (20,5 százalék), ugyanakkor az ő esetükben a legmagasabb a gyermek egyéves kora előtt munkavállalást tervezők aránya (8,4 százalék) is. Az első gyermeküket váróknak 4,6 százaléka, a második gyermeküket váróknak 3,3 százaléka, a harmadik gyermeküket váróknak pedig 5,9 százaléka gondolta úgy várandósságának hetedik hónapjában, hogy gyermeke megszületését követően nem fog munkát vállalni. Míg az első gyermeküket váró anyák 31,3 és a második gyermeküket váró anyák 33 százaléka akár már a gyermek egy és kétéves kora között munkát vállalna, addig ugyanez az arány a harmadik gyermeküket várók esetében 23,4 százalék, negyedik vagy többedik gyermeküket várók esetében pedig 13,3 százalék. 

Kutatási eredményeink azt mutatják továbbá, hogy az idősebb várandósok körében magasabb azok aránya, akik gyermekük kétéves kora előtt szeretnének elkezdeni újra dolgozni. Míg a 20 év alattiak 11,7, addig a 40 év felettiek 49,8 százaléka vállalna munkát gyermeke kétéves kora előtt. A korai munkavállalást tervezők aránya a magasabb iskolai végzettséggel rendelkező várandósok között is magasabb. A nyolc osztályt végzettek esetében a válaszadók 16,4 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők esetében pedig 50,1 százaléka szeretne visszatérni a munkaerőpiacra gyermeke kétéves kora előtt. A párkapcsolati helyzet alapján a házastársukkal élők 40,8, az élettársukkal élők 31,7, és az egyedülálló vagy látogató partnerkapcsolattal bírók 38,3 százaléka vállalna munkát születendő gyermeke kétéves kora előtt. Utóbbi csoportban ugyanakkor különösen magas azok aránya (15,8%), akik már a gyermek egyéves kora előtt dolgoznának.

Az anyagi helyzet tekintetében az látszik, hogy azokban a családokban, amelyek az anya véleménye szerint csak nehézségek árán tudják fedezni a háztartás szokásos kiadásait, a várandósok 7,1 százaléka gyermeke egyéves kora előtt, 20,4 százaléka egy és kétéves kora között, 38,7 százaléka két és hároméves kora között, 6,2 százaléka pedig hároméves kora után tervezi, hogy munkát vállal. Azokban a háztartásokban, ahol könnyen fedezik a kiadásokat a válaszadók 10 százaléka tervezi, hogy gyermeke egyéves kora előtt elmegy dolgozni, 32,2 százaléka egy és kétéves kora között, 39 százaléka két és hároméves kora között, 4,9 százaléka pedig hároméves kora után. A nehezebb anyagi körülmények között élők 15,1 százaléka nem tervezi, hogy munkát vállaljon gyermeke születése után, míg ez az arány a jobb anyagi helyzetben lévők esetében 4,8 százalék.

Ami a munkaidővel kapcsolatos elképzeléseket illeti, a munkavállalást tervező anyák több, mint fele teljes munkaidőben szeretne dolgozni, míg 44,5 százalékuk inkább részmunkaidőben. A munkavállalás jellegét és a munkavégzés helyszínét illetően egységesebbek az elképzelések: a visszatérést tervező válaszadók 93,5 százaléka a rendszeres munkavégzést részesíti előnyben és 15,4 százalékuk, ha tehetné otthonról dolgozna. Némileg változatosabb képet kapunk, amikor a munkabeosztás jellegét figyeljük meg. A várandósok 41,5 százaléka kötött munkabeosztásban térne vissza a munkaerőpiacra, 58,8 százalékuk pedig inkább rugalmas munkabeosztást kínáló állásban dolgozna.