Nagy örömünkre szolgál bejelenteni, hogy a Kohorsz ’18 kutatás újabb adatfelvételekkel folytatódik.

2026 tavaszán, a kutatásban részt vevő gyermekek 7–8 éves korában telefonon keressük majd fel a családokat. Ennek során a gyermekek iskolakezdésének körülményeiről, az iskolaválasztással kapcsolatos döntéseikről és az iskolai élet aktuális tapasztalatairól kérdezzük majd őket. A kutatás e szakaszának egyik legfontosabb célja annak megértése, hogy ezek a döntések és lehetőségek miként hatnak a gyermekek jóllétére és iskolai beilleszkedésére.

Ezután, a gyermekek 9 éves korában személyesen keressük majd fel a családokat. Ennek a megkeresésnek az elsődleges célja az lesz, hogy átfogó képet kapjunk a gyermekek fejlődéséről és a családtagok jóllétéről. Ez az adatfelvétel kiemelt mérföldkő lesz a kutatás történetében, hiszen az ekkor gyűjtött adatok teszik lehetővé, hogy a korábbi évek során felvett információkat – például az iskolakezdés sajátosságait – a gyermekek hosszabb távú fejlődése szempontjából is értelmezni tudjuk.

A Kohorsz ’18 kutatás 2018 tavaszán, több mint 8000 várandós bevonásával vette kezdetét. A részt vevő családokat ezt követően a gyermekek fél-, másfél, kettő-, három- és ötéves korában is felkerestük, hogy minél részletesebb képet kaphassunk a magyarországi gyermekek felnövekedéséről.

A kutatásban részt vevő családok segítségével gyűjtött adatok számos fontos eredmény megszületéséhez vezettek. A kutatás módszertanát és alapvető eredményeit eddig 11 magyar nyelvű kötetben összegeztük. Emellett 21 magyar és 12 angol nyelvű tanulmányunk jelent meg tudományos folyóiratokban vagy szerkesztett kötetekben, valamint további öt rövid ismeretterjesztő közlemény a Korfa népesedési hírlevélben. A kutatás adataiból két doktori értekezés is elkészült.

Ezek a tanulmányok a gyermekek korai fejlődését és jóllétét befolyásoló családi, társadalmi és intézményi tényezőket vizsgálják. Különös figyelmet fordítanak a társas-érzelmi fejlődésre, az egészségi kimenetekre és a fejlődési kockázatokra, valamint a várandóssághoz és szüléshez kapcsolódó élethelyzetekre és ellátórendszeri egyenlőtlenségekre. A kutatás eredményei emellett rámutatnak az anyák munkaerőpiaci helyzetének, illetve a társadalmi háttér, az iskolai végzettség és az etnikai hovatartozás szerepére a gyermekvállalással és gyermekneveléssel összefüggő folyamatokban.

Ezúton is szeretnénk köszönetünket kifejezni a kutatásban részt vevő családoknak. Hálásak vagyunk minden részt vevő családnak az időért, a nyitottságért és a kitartó együttműködésért, amellyel évek óta segítik a kutatást. Az Önök részvétele nélkül ezek az eredmények nem születhettek volna meg, és a kutatás jövőbeli folytatása sem lenne lehetséges.

A kutatás újabb adatfelvételei az EFOP Plusz-3.3.2-25-2005-00001 – Stratégiai fejlesztések a társadalmi esélyteremtési politikában című, országos jelentőségű projekt keretében valósulnak meg.